A Kean című monodráma a már jól ismert duó, Tapasztó Ernő rendező és Harsányi Attila színész alkotói munkájának eredménye. A Tapasztó-Harsányi páros harmadik produkciója a színész magányát boncolgatja.

Edmund Kean, az angol színpad fejedelme, akárcsak III. Richard, a gonosz király, akit oly szívesen játszott, elveszejteni igyekszik mindenkit, aki trónjára vágyik. Ideje nagy részét kocsmákban, kurvák társaságában tölti. Züllött életmódja hírhedtté lesz Angliában és Amerikában is. E bárdolatlan ember utolérhetetlen művész volt. Az első nagy, romantikus Shakespeare-színész. Kean karrierje fausti léptékű. Pályája kezdetén kézikocsival járja az angol vidéket, táncol, Harlekint játszik, szaval, feleségével és gyermekeivel koplaltatja meg becsvágyát, hogy nagy Shakespeare szerepeket játszhasson el. 1814-ben lép fel először Londonban, a Drury Lane színházban. A kritikusokat meghökkenti őszinte játéka és szenvedélye.

A darab nem akarja megfejteni, hogy válik színésszé egy ember, inkább azt mutatja be, hogy a több évtizeden át színpadon élő ember milyen meghasonlásokkal találkozik, milyen lelki problémák merülnek fel az életében. Edmund Kean élete a színpadon telt el, és a nagy Shakespeare szerepek – Richard, Othello, Macbeth, Hamlet – eljátszásában ki is merült.

A Kean életéból készített adaptáció nélkülözi a drámai karaktert. Visszatekintő, summázó, stációs tudati utazás ez, egy művész-módra elzüllött, java férfikorában vénemberként a földre zuhant géniusz számvetése.

Az Aradi Kamaraszínház produkciójában a díszlet és a jelmez igazán különlegesre sikeredtek. Az alkotók az ihletet a performance világából merítették, így az előadás igazán érdekesnek ígérkezik.

A június 10-én bemutatott előadás elnyerte az aradi Underground Nemzetközi Színházi Fesztivál nagydíját. A nagybányai 31. Atelier Nemzetközi Színházi Fesztiválon Harsányi Attila megkapta a zsűri különdíját a Kean, illetve a Rudolf Hess tízparancsolata című előadásokban nyújtott teljesítményéért, valamint – visszatérő vendégként – átvette az Atelier Kiválósági Díjat is.

„Harsányi olyan intenzitással játszik, hogy az szinte fáj. Játszik a májával, a fogával, játszik a bokájával, minden ízületével. Egy szakállas sakállá válik, amely ordítva tör fel az égbe és ugyanakkor belemerül a mocsárba. Minden mozdulata egy földrengés, minden szó egy kézigránát a kommersz színházra.”