• Margitszigeti Szabadtéri Színpad
  • Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Keszthely Nyári Játékok
  • Fertőrákosi Barlangszínház
  • Zalai Nyári Színházak - Egervári Várszínház
  • Gyulai Várszínház
  • Kisvárdai Várszínház
  • Pécsi Nyári Színház
  • Diósgyőri Várszínház
  • Szegedi Szabadtéri Játékok
  • Esztergomi Várszínház
  • Shakespeare Fesztivál Gyula
  • Nyári színházak
  • Zsámbéki Színházi Bázis
  • Szent Margit kolostor-romok
  • Meseszínpad -Margitsziget
  • MűvészetMalom - Szentendrei Teátrum
  • Újszegedi Szabadtéri Színpad
  • Szentendrei Teátrum
  • Kőszegi Várszínház
  • Óbudai Nyár
  • Y.East Fesztivál
Feledi Project
spacer
Anton Pavlovics Csehov
Cseresznyéskert
Visnyovij szad (Вишнёвый сад)
Táncszínházi előadás
Anton Pavlovics Csehov műve nyomán
spacer
spacer
Szereposztás
Ranyevszkaja, Ljubov Andrejevna:Hörcher Noémi
Ánya, Ranyevszkaja leánya:Frank Flóra
Várja, Ranyevszkaja fogadott leánya:Bakonyi Jusztina
Gajev, Leonyid Andrejevics:Földesi Milán
Lopahin, Jermolaj Alexejevics, kereskedő:Nádas Zalán
Trofimov, Pjotr Szergejevics:Perjési Patrik
Szimeonov-Piscsik:Juhász Kristóf
Jepihodov, Szemjon Pantelejevics, könyvelő:Juhász Kristóf
Sarlotta Ivanovna, nevelőnő:Czvikli Fanni
Jasa, fiatal inas:Nagy Csaba Mátyás
Dunyasa:Márkus Fanni
Firsz:Kulka János

Zene: Sárik Péter Trió:
Sárik Péter – zongora, Gálfi Attila – dob, Péter Tamás – basszusgitár
Rendező: Feledi János
Koreográfus: Feledi János
Díszlettervező: Vati Tamás
Jelmeztervező: Bati Nikoletta
Látvány: Bati Nikoletta Vati Tamás
Zeneszerző: Sárik Péter
Koreográfus munkatársa: Wéninger Dalma
Fénytervező: Pető József
Kamera: Fekete Mátyás
Fotó: Kaszner Nikolett
Vetítés: Fekete Mátyás
Zenész: Sárik Péter Gálfi Attila Péter Tamás
Bemutató:2025. 10. 21. Nemzeti Táncszínház
Előadás ismertető

Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét idézi meg. A Feledi Project új bemutatója Anton Pavlovics Csehov ikonikus drámájának motívumait kortárs mozdulatnyelven és élő jazz-zenével, a Sárik Péter Trió különleges hangzásvilágával értelmezi újra. A nosztalgia, az elengedés és az újrakezdés dilemmái nem szavakkal, hanem mozdulatokon, testemlékezeten és zenei improvizációkon keresztül szólalnak meg.

A történet középpontjában egy régi, lassan pusztuló birtok áll, melynek cseresznyéskertje nem csupán díszlet, hanem sűrű szimbólum: a múlt szépsége, a társadalmi hierarchia változása, a közösségi és személyes veszteségek terepe. A kert – amely egykor gazdagságot és esztétikumot jelentett – ma az elkerülhetetlen átalakulás peremén áll. A karakterek mozdulatokon keresztül jelenítik meg belső konfliktusaikat és a kerthez fűződő érzelmi viszonyukat. A tánc nyelvén történő ábrázolás felerősíti azokat a finom lelki rezdüléseket, melyeket Csehov drámája csak sejtetni enged. A zene – élőben megszólalva – nem pusztán kísér, hanem dialógust folytat a tánccal.

A Cseresznyéskert a múlt elengedéséről, a változás kikerülhetetlenségéről és az új világ születésének reményéről szól – mélyen személyes és mégis egyetemes táncszínházi vallomás. Az előadás középpontjában az idő múlásának elkerülhetetlensége és az emberi kapcsolatok mulandósága áll. A cseresznyéskert egyszerre jelképezi a nosztalgiát és az újjászületés lehetőségét, míg a jazz és a tánc együttesen azt a kérdést feszegetik: vajon lehet-e harmóniát találni a változásban?